Tulajdonost váltott az egyik legnagyobb magyarországi naperőműpark Inárcs közelében, miután a projektet fejlesztő német Greencells Group eladta az összesen 132 MW kapacitású klasztert a kínai Shanghai Electric Power Co. tőzsdei energetikai vállalatnak – közölte a német cég kedd reggel.
Az Európai Bizottság mai közleményéből kiderült, hogy az Unió Norvégiával olyan zöld megállapodást kötött, melyben megerősítették együttműködésüket az éghajlatvédelem, a megújuló energiák és az ipari átállás területén.
A PannErgy által megvalósított három termelő és két visszasajtoló kútból, a Bőnyi Hőközpontból és a mintegy 17 km hosszú geotermikus hőszállító rendszerből álló Győri Geotermikus Rendszer az elmúlt évben rekordmennyiségű, több mint 1 millió GJ hőenergiát termelt, melynek két legnagyobb felhasználója Győr városa és az AUDI Hungaria.
Megérkezett a Bükkábrányi Energiaparkba az a komplex rendszer, mely a napelempark túltermelésekor szabályozottan, tisztán zöldáramból állít elő hidrogént. A Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem részben uniós innovációs pályázati támogatással megvalósuló kísérleti fejlesztése várhatóan augusztustól üzemelhet. A nemzetközi szinten is újdonságnak számító projekt Magyarországon először állít elő zöldhidrogént, emellett a naperőmű általi túltermelés szabályozásának tudományos megfigyelésére is lehetőséget biztosít. A rendszerhez szükséges Plug Power elektrolizálót és a palackozáshoz szükséges nyomásfokozót a magyar Ganzair Kompresszortechnika Kft. szállította, és mai napon emelték be a telephelyre.
Az Európai Parlament ma szavazta meg az Európai Unió szén-dioxid-piacának átfogó reformjait, melyet az Irány az 55%! intézkedéscsomag tartalmaz. Ezáltal várhatóan gyorsabban fog csökkenni a szén-dioxid-kibocsátás, a környezetszennyezés költségeit pedig Európa-szerte megemelik - számolt be a Reuters.
A hazai villamosenergia-elosztó hálózat fejlesztése lépéskényszerbe került, olyan kihívásokkal áll szemben, amelyek leküzdése egyenként is óriási erőfeszítéssel és hatalmas források felhasználásával járnak. Az energiaátmenet, a növekvő energiaigény és az ellátásbiztonság növelésének céljai néhol egymással is ütköznek, ezért a megfelelő fejlesztések csak átfogó, komplex szemlélettel valósíthatók meg. A hazai energiastratégia még a covid-járvány előtt született, ezért jelentős ráncfelvarrásra szorulna, és a jövőkép szempontjából határozott fókuszpontokat és feladatokat kellene meghatároznia az érintett szereplők számára. Az idő viszont vészesen fogy, a még le sem hívott EU-források 2026 év végéig használhatók csak fel a fejlesztésekre, a megújulóenergia-beruházások pedig a hálózat felkészületlensége miatt állnak. A gyors megvalósításban az okostechnológiák és az adatalapú irányítás minél szélesebb körű használata, illetve az előreszerelt berendezések telepítése kaphatnak kulcsszerepet. A Portfolio Balasa Leventét, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure divíziójának vezetőjét kérdezte a villamosenergia-hálózat előtt álló kihívásokról, fejlesztési irányokról és a finanszírozási megoldásokról.
A hét legfejlettebb ipari ország (G7) energia-, klíma- és környezetvédelmi miniszterei vasárnap ígéretet tettek arra, hogy felgyorsítják a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését minden ágazatban, de új határidőt nem szabtak.
Az EU friss szabályai alapján néhány év múlva a magyarországi háztartásokat is légszennyezési adóval sújtják a Cambridge Econometrics szerint – írja a Népszava. A növekvő terheket az EU támogatásokkal enyhítené, de ezek a Brüsszel és Budapest közötti politikai viták miatt nem elérhetők.
A szél- és napenergia aránya bár eltérő arányban van jelen az egyes országok energiamixében, a globális tendenciák összességében növekedést mutatnak a megújuló energiaforrások szerepében, tette közzé a Reuters a londoni székhelyű Ember energetikai és éghajlati NGO vizsgálata alapján.
A következő években csökkenhet Magyarország földgáz-fogyasztása, viszont villamosenergiából akár 50-55 százalékkal többre lehet szükségünk 2030-ban, mint most, így a teljes energiafogyasztásunk várhatóan kismértékben emelkedik még – hangzott el az Egyensúly Intézet keddi konferenciájának panelbeszélgetésében. A szakemberek szerint a legfontosabb az energiahatékonyság, melyben bőven vannak még tartalékok, ha pedig a napenergiát még jobban kiaknáznánk, akkor akár exportőrök is lehetnénk.
Az elmúlt évek fokozatos építkezését tekintve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Tavaly ért be igazán a gyümölcs, jelentős növekedésről számolt be a vállalat gyakorlatilag minden fontosabb soron, az év során többször újra kellett skáláznunk a grafikonjainkat, hogy kiférhessenek az árbevétel-és profitszámok. Mindezek mellett lehet beszélni még a konkrét mérföldkövekről tavaly, mint például a hazai energetikai szektorban elsőként szerzett független, nemzetközi ESG-tanúsítványról, a közel 2 milliárd forint rekord osztalék kifizetéséről vagy a különböző felvásárlásokról - lényeg a lényeg, valósággal berobbant 2022-ben az Alteo. Egy ilyen környezetben történt nemrég tulajdonosváltás a vállalatnál, ami során a Mol szerzett harmadmagával többségi tulajdonrészt a megújuló energiára fókuszáló Alteóban. A nemrég lezárult felvásárlás körülményeiről, az új struktúrában rejlő lehetőségekről, az Alteo jövőképéről és a hazai energetika helyzetéről is beszélgettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával, illetve Kovács Domonkossal, a cég vezérigazgató-helyettesével.
Sikeresen kezelte a 2022-ben tapasztalt példátlan piaci volatilitást, és kiváló eredményekkel zárta pénzügyi évét a svájci központú MET Csoport. Ezzel egyidejűleg a MET felgyorsította és 2026-ra 2 GW beépített kapacitásra emelte a Megújuló Eszközök Divíziójának növekedési céljait, ezáltal is támogatva az európai energiaátmenetet.
A háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal. Az ideiglenes intézkedés ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend szerint így előreláthatóan októbertől indulhat meg - jelentette be közleményében péntek este az Energiaügyi Minisztérium. A kormánydöntéssel kapcsolatos rendeletet ki is hirdették a Magyar Közlöny friss számában. A meghirdetett menetrend alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a tavaly ősszel bevezetett betáplálási korlátozás feloldásának folyamatát legkésőbb 2024 végéig lezárná.
Ismét, negyedik alkalommal is elhalasztotta a kormány az újonnan létesítendő nagy naperőművek hálózati csatlakozásához elengedhetetlen, a hálózati cégek által a fejlesztőknek kiadandó dokumentum kiadási határidejét. A rendelet 2023. június 30-ra módosította az úgynevezett műszaki-gazdasági tájékoztatók kiadására kijelölt március 13-án lejárt határidőt, míg az egyéb, nem időjárásfüggő erőművi és tárolói beruházásokra vonatkozóan korábbi, május 10-i új határidőt határozott meg.
Magyarország földrajzi és geológiai adottságainak köszönhetően termálvizekben gazdag ország. Hazánkban mintegy 800 termálvízkút működik, amelyek jelentős részét balneológiai célra használjuk, a fürdőkultúra alapját képezik. A termálvíz-hasznosításban ugyanakkor energetikai szempontból jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, az Egyensúly Intézet napokban megjelent javaslata szerint az évtized végére megháromszorozható az ebből kinyert energia. És mikor máskor vizsgáljuk meg alaposabban az energetikai szempontokat, ha nem egy energiaválság kellős közepén?
Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.
Az Európai Unió tárgyalói csütörtökön politikai megállapodást kötöttek a megújuló energiaforrások felhasználásának 2030-ig történő bővítésére vonatkozó ambiciózusabb célkitűzésekről. Nemcsak a kibocsátáscsökkentés, de az orosz fosszilis energiahordózókról való leválás is prioritás.
A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.
A magyar szabályozásban is megjelenhet az épületek fenntarthatóságát igazoló zöld útlevél – hangzott el a Baker McKenzie ügyvédi iroda és a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó vállalat közös kerekasztalbeszélgetésén.
Oroszország ukrajnai inváziója és az energiaárak ugrásszerű növekedése következtében az Európai Unió földgázkereslete 2022-ben 55 milliárd köbméterrel, azaz 13 százalékkal csökkent a 2021-es fogyasztáshoz viszonyítva, ilyen meredek visszaesésre még soha nem volt példa ezelőtt - csak hogy kontextusba helyezzük, a csökkenés több mint 40 millió háztartás ellátásához szükséges gázmennyiségnek felel meg. Mik voltak az alacsonyabb kereslet fő mozgatórugói? A Nemzetközi Energiaügynökség szakértői a legújabb elemzésükben azt értékelik, hogy az energiaszerkezetben bekövetkezett változások, a gazdasági tevékenység, az időjárás, a viselkedésbeli változások és egyéb tényezők hogyan és milyen mértékben voltak felelősek a földgázfogyasztás drámai változásáért.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
